A család szerepe az evészavar gyógyulásában

A család az egyik legfontosabb támogató rendszer a gyermek életében, amikor valamilyen kihívással, nehézséggel vagy zavarral találja szemben magát. Igaz ez az evészavarral való küzdelemre is. Ez a küzdelem a családi térben zajlik, aminek szemtanúi és résztvevői a családtagok. A család maga is érzi, hogy nem hunyhatja be a szemét, nem tehet úgy, mintha ez csak az érintett gyermek harca lenne, hiszen a zavar nagyon magas egészségügyi kockázatot hordoz magában.

Elismerésre méltó, amikor a család osztozik a küzdelemből fakadó terheken, és igyekszik megteremteni a gyógyuláshoz szükséges feltételeket. A szükséges feltételek megteremtése viszont már nem megy automatikusan, érzésből – és ez nem is elvárható, teljesen rendben van. Az evészavaros tünetek jelentős változásokat hoznak a mindennapokban – akár a közös étkezésekben, akár a családon belüli kommunikációban –, és a családok gyakran érzik magukat tehetetlennek. A szülők szeretnének segíteni, de nem mindig tudják, hogyan tegyék ezt hatékonyan, és elkeserednek, amikor a jószándékú, segítő szándékból fakadó, automatikus reakciók inkább csak súlyosbítják a helyzetet.

A családterápia egyik legfontosabb célja, hogy támogató, biztonságos közeget teremtsen a gyógyuláshoz. Alapelve, hogy kerüli azt, hogy bárkit is hibáztasson vagy „felelőst” találjon az evészavar kialakulásáért. Sőt, egyik fontos célja közé tartozik, hogy a családtagok figyelmét a bűntudatkeltő okok kereséséről átirányítsa arra, hogyan lehet megfelelő környezetet teremteni a jelenben a gyógyulás számára. Segít abban, hogy a családtagok közösen megértsék, mi történik, és hogyan tudnak valóban segíteni a gyógyulásban. Egy családterápiás folyamat során a családtagok megtanulják, hogyan támogathatják egymást, és hogyan erősíthetik meg azokat a pozitív kapcsolatokat, amelyek elősegíthetik a gyógyulást. Így automatikus reakciók helyett megtanulhatnak olyan elveket, viselkedési és kommunikációs szokásokat, amelyek tudományosan bizonyítottan elősegítik az evészavarokból való gyógyulást.

Hogyan segíthet a családterápia?

1. Javítja a kommunikációt és az empátiát
Az evészavaros tünetek sokszor félreértéseket és feszültségeket okoznak a családon belül. A családterápia segít megtanulni, hogyan lehet a tünetekről úgy beszélni, hogy megmaradjon a szülő-gyermek kapcsolatban a melegség és a szeretettség érzése. A családterápiás üléseken a szülők jobban megérthetik, min megy keresztül a gyermekük, beleláthatnak az érzelmi és gondolati világába, miközben a gyermek is megtapasztalja, hogy nincs egyedül a küzdelmeivel. Az őszinte és ítélkezésmentes kommunikáció erősíti a családtagok közötti kapcsolatot, és lehetővé teszi, hogy támogatóbb módon tudjanak egymáshoz kapcsolódni a mindennapokban.

2. Új perspektívát ad a helyzetre
Az evészavarral való küzdelemben könnyen beszűkülhet a figyelem az evészavar tüneteire és a napi küzdelmekre. A családterápia abban segít, hogy a családtagok megtanuljanak két lépést hátra lépni, hogy „kívülről” láthassák a helyzetet, és új nézőpontokat kapjanak. A családterapeutával való beszélgetések segítenek meglátni, hogy az evészavar nem egyetlen családtag „problémája”, hanem egy olyan nehézség, amely mindenkit érint, és amivel csak együtt lehet megküzdeni. A terápia során a szülők megtanulhatják, hogy az evészavaros tünetek mögött milyen érzelmek, félelmek vagy küzdelmek húzódhatnak meg, ami csökkenti a frusztrációt és a tehetetlenség érzését.

3. Támogatja a családi együttműködést és a pozitív kapcsolódást
Az evészavarral küzdő gyermek számára rendkívül fontos az érzelmi támogatás megtapasztalása. Azért is hangsúlyozom ezt egy külön pontban, mert a családtagok azt tapasztalhatják, hogy az egykor vidám gyermekük, visszahúzódó, melankolikus, távolságtartó és nehezen megközelíthető lett számukra. Ez a felszín, aminek a mélyén azonban ott találjuk az érzelmi támogatásnak és a kapcsolódásnak az igényét. A családterápia segít abban, hogy a családtagok ne arra reagáljanak, ami a felszínen viselkedéses formában megjelenik, hanem elkezdjenek lépéseket tenni a felszín alatt meghúzódó, mélyebb, érzelmi rész felé. A család eközben megtanulhatja, hogyan segíthet anélkül, hogy túlságosan kontrollálónak vagy kényszerítőnek tűnne, és hogyan lehet erősíteni azokat a családi tevékenységeket, amelyek örömet és együttlétet hoznak.
A terápia egyik fontos célja, hogy a családtagok megtalálják azokat az együtt töltött pillanatokat, amelyek az evészavaron túl is örömöt okoznak. Ezek lehetnek közös séták, játékok vagy egyszerű beszélgetések – bármi, ami segít visszahozni az életet a családba. A családterápia abban is segít, hogy ezek a kapcsolódási pontok ne legyenek „kötelezőek” a gyermek számára, hanem valódi, szívből jövő meghívások legyenek a közös időtöltésre. Így a gyermek is szívesebben kapcsolódik újra a családhoz, amikor készen áll rá.
Ehhez kapcsolódva ajánljuk figyelmébe a „Hogyan építsük újra a kapcsolatot az evészavarral küzdő gyermekkel, amely elveszett?” című cikket.

4. Erősíti a család önbizalmát
A családterápia során a családtagok megtapasztalják, hogy együtt képesek pozitív változásokat elérni, ami önbizalommal, magabiztossággal és erővel tölti fel a családot. A közös munka és a támogató légkör segít megélni, hogy az evészavarral való küzdelem nem egy „elveszett ügy”. A családterápiás üléseken elsajátított eszközök és technikák erősítik a helyzet feletti kontrollérzetet. Ekkor már a kontrollérzet nem a tünetek kontrollálásából fakad, hanem azokból az értékekből és erősségekből, amiket felismert és elsajátított a család a családterápiás ülések során, és amelyekre együtt felépíthetnek egy pozitív jövőt.