Gondolatok a GLP-1 receptor-agonistákról és az evészavarokról

Szabó Tamara

Jelenleg tapasztalataim szerint a GLP-1 receptor-agonista (GLP-1 RA) hatóanyagú készítményekkel kapcsolatos diskurzust inkább általános optimizmus jellemzi. Ezt példázza a jelentős befektetői érdeklődés, illetve a várható egyéni és népegészségügyi hatásokról is többnyire kedvező hírek jelennek meg.

Az evészavarokkal foglalkozó szakemberek körében ugyanakkor egyre erőteljesebben jelenik meg az aggodalom. Az elmúlt év szakmai továbbképzésein és konferenciáin, ahol jártam, szinte minden alkalommal felmerült az Ozempic, Wegovy, Mounjaro és más hasonló szerek lehetséges hatása az evészavarral élő vagy arra hajlamos páciensekre. A kutatási evidencia azonban még korlátozott, a téma sok szempontból gyerekcipőben jár.

A gyógyszerről

A GLP-1 receptor-agonisták hatékony testsúlycsökkentő gyógyszerek, amelyek több úton is befolyásolják az étvágyat és az evési viselkedést. Az agy étvágyat és jutalmazást szabályozó területeire hatva csökkentik az éhségérzetet és az evés iránti késztetést, miközben erősítik a jóllakottság érzését. Emellett lassítják a gyomor kiürülését is, így az étkezések után tovább tart a teltségérzet. Ennek következtében sokaknál már kisebb mennyiségű étel is erős jóllakottságot, sőt időnként émelygést is kiválthat. Mindez könnyen vezethet tartósan alacsonyabb energia-bevitelhez.

A gyakorlatban megfigyelték, hogy a szerhez kapcsolódó gyors fogyáshoz társulhat izomtömeg-vesztés, csonttömeg-csökkenés, elektrolitzavar, alacsony vérnyomás, valamint különböző malnutríciós jelek is megjelenhetnek, például hajhullás vagy fáradékonyság. Illetve fontos, hogy a hosszú távú hatások nagy része továbbra is ismeretlen (Banks, 2026).

Ezeket a készítményeket eredetileg 2-es típusú diabetes kezelésére fejlesztették, majd később a testsúlycsökkentő hatásuk miatt az elhízás kezelésében is elterjedtek.

Az utóbbi években ugyanakkor egyre gyakrabban jelenik meg az indikáción túli vagy határterületi használat is. Az orvosi receptek aránya, amelyeket cukorbetegség, elhízás vagy túlsúly nélküli személyek számára írtak fel, 2018 és 2023 között 4,5%-ról 17%-ra emelkedett (Ukhanova és mtsai, 2025). Ugyanebből a kutatásból derült ki, hogy GLP-1 RA kezelés megkezdését követő 30 napon belül a használók kevesebb mint 9%-a kapott cukorbetegség- vagy prediabétesz-diagnózist.

Evészavarokkal kapcsolatos eredmények

A GLP-1 RA-k a falászavar kezelésében korai, ígéretes eredményeket mutattak (Radkhah és mtsai, 2025). Ugyanakkor egyre több előzetes bizonyíték utal arra, hogy a restriktív evészavarokat – köztük az anorexia nervosát – viszont súlyosbíthatják, sőt akár új evészavaros tünetkép kialakulásához is hozzájárulhatnak (Sagarino és Luciano, 2024).

A The New England Journal of Medicine-ben nemrég megjelent tanulmány (Banks, 2026) arra hívja fel a figyelmet, hogy az evészavarokban korábban érintett vagy arra fogékony személyek esetében ezek a készítmények egy olyan ördögi körhöz vezethetnek, amelyben a csökkentett kalóriabevitel, a fogyás és a soványságért kapott társas megerősítés egymást erősítik. A szerző hangsúlyozza azt is, hogy a klinikusok gyakran nem ismerik fel időben a figyelmeztető jeleket, különösen akkor, ha a páciens normál vagy magas BMI-vel rendelkezik.

Jelenleg még nem állnak rendelkezésre nagymintás, színvonalas tudományos vizsgálatok a GLP-1 RA készítményeket szedők körében az evészavarok incidenciájáról. Egy nagy, anonimizált egészségügyi adatbázison végzett elemzés (Sagarino és Luciano, 2025) azonban azt találta, hogy azoknál a betegeknél, akiknek már volt valamilyen mentális egészségügyi problémájuk, a GLP-1 RA kezelés megkezdését követő két éven belül több mint kétszer nagyobb volt az evészavarok kialakulásának valószínűsége, mint azoknál, akiknél nem állt fenn ilyen előzmény.

 

Útravaló

Mindezek ellenére a klinikai gyakorlatban továbbra sem bevett gyakorlat az evészavar-rizikószűrés a gyógyszer felírását megelőzően, pedig ez rendkívül fontos első lépés lenne.

Emellett aggodalomra ad okot, hogy a social médiában gyakran idealizálva jelennek meg ezek a szerek, gyakran látom, hogy alacsony BMI mellett ajánljak a felhasználók, sőt „mikrodózisos” felhasználásra buzdító tartalmakat is láttam már. Arra bátorítok mindenkit, hogy hasonló tartalmakat látva asszertíven, bátran jelezzétek az aggodalmakat a tartalomgyártónak – akár ennek a posztnak a továbbításával.

Ha a GLP-1 RA kezelés mellett azt veszed észre magadon vagy a szeretteiden, hogy megváltozott az evéshez való viszony – például egyre inkább megjelenik a szigorú, korlátozó evés, az evések utáni bűntudat vagy a kényszeres kalóriaszámolás – ajánlott szakemberhez fordulni.

Források:

Banks, A. (2026). GLP-1 receptor agonists and eating disorders — Cause for concern. New England Journal of Medicine, 394(17), 1665–1667. https://doi.org/10.1056/NEJMp2600300

Ukhanova, M., Wozny, J. S., Truong, C. N., Ghosh, L., & Krause, T. M. (2025). Trends in glucagon-like peptide 1 receptor agonist prescribing patterns. American Journal of Managed Care, 31(8), e228–e234.

Radkhah, H., Rahimipour Anaraki, S., Parhizkar Roudsari, P., et al. (2025). The impact of glucagon-like peptide-1 (GLP-1) agonists in the treatment of eating disorders: A systematic review and meta-analysis. Eating and Weight Disorders, 30, 10. https://doi.org/10.1007/s40519-025-01736-5

Sagarino, T., & Luciano, S. (2024, May 5–8). Impact of GLP-1a treatment on eating disorder incidence: A comparative, real world data study in patients with and without pre-existing mental health conditions [Conference presentation]. ISPOR 2024, Atlanta, GA. https://www.ispor.org/docs/default-source/intl2024/ispor24glped136374-pdf.pdf?sfvrsn=e4f71590_0

Szabó Tamara

Pszichológushallgató, kutató, az MCSE hallgatója