Tudástár
Anorexia Tudástár
Oldalunkon található információk a kutató és gyakorló szakemberek tudományos álláspontját tükrözik. A tudásanyagot helyenként saját kommentárjainkkal és magyarázatainkkal láttuk el. Célunk, hogy a tudományos közösségek munkáját kihangosítsuk, valamint átláthatóvá tegyük az ellátórendszer működését az érintettek, hozzátartozóik és az érdeklődők számára. A bibliográfia az oldal alján található.
Az anorexia nervosa diagnosztikai kritériumai
A DSM-V klasszifikációs rendszerben
A. Minimum 15%-os súlyhiány a jelentősen csökkentett táplálék bevitel kapcsán: A testtömeghiányt a testtömegindex (BMI) segítségével határozzuk meg, amelyet a testsúly (kg) és a testmagasság négyzetének (m²) hányadosaként számítunk ki. A BMI normál tartománya férfiaknál 20–25, míg nőknél 18,5–25 között mozog.
B. Súlyfóbia, félelem az elhízástól: A súlyfóbia az elhízástól való irracionális félelmet jelenti, amely fennállhat súlyos soványság esetén is.
C. Testképzavar: A testképzavarra jellemző a torzult önpercepció, melynek következtében a páciensek kövérnek érzékelik magukat. Ezzel szemben mások testalkatát objektíven képesek megítélni, a testképzavar tehát kizárólag az egyén saját testére korlátozódik.
A kórkép két altípusa különíthető el. A restriktív altípusba tartozó egyének a testsúly csökkentését koplalással vagy intenzív testedzéssel érik el. Ezzel szemben a purgáló (más néven bulimiás vagy falás/tisztulás) altípusú betegek esetében bulimiás tünetek is megfigyelhetők, amelyek magukban foglalhatják a falásrohamokat és/vagy öntisztító magatartásformákat, például önhánytatást, hashajtók vagy diuretikumok alkalmazását. Az utóbbi altípust bulimarexiának is nevezik.
A DSM-IV diagnosztikai rendszerében az amenorrhoea (menstruációs ciklus teljes hiánya) alaptünetként szerepelt az anorexia nervosa diagnózisához. A DSM-V diagnosztikai kézikönyvben azonban ez a kritérium már nem szerepel. Az amenorrhoea az egyéb testi tünetek között továbbra is gyakori jelenség. A testsúly helyreállítása azonban nem mindig vezet azonnali menstruációs ciklus visszatéréshez; gyakran hónapok is eltelhetnek, mire a menstruációs ciklus normalizálódik.
(Forrás: Túry, 2021)
Gyermekkori diagnosztikai kritériumok
A DSM-V nem tesz különbséget a gyermekkori és felnőttkori anorexia nervosa között. A klinikai gyakorlatban azonban alkalmazzák a Great Ormond Street kritériumokat.
- Határozott súlycsökkenés (étel-visszautasítás, túlzott testmozgás, önhánytatás, esetleg hashajtózás következtében)
- A testsúly és alak észlelésének zavara (testképzavar)
- Túlzott foglalkozás a testsúllyal és alakkal, valamint a táplálkozással
Az anorexiás gyermekek és serdülők gyakran intenzív félelmet éreznek a súlygyarapodástól, és rendkívül elégedetlenek a testükkel. A szülők számára a legfeltűnőbb változás a betegség kezdetén a megváltozott táplálkozási szokásokban nyilvánul meg, amelyek célja a kalóriabevitel korlátozása. Ezek közé tartoznak:
- A közös étkezések kerülése
- Alacsony kalóriatartalmú étrend követése
- Kalóriák számolása
- Gyakori súlymérés
- Ritualisztikus étkezési szokások, például lassú étkezés vagy az ételek apró falatokra vágása
- Túlzott folyadékfogyasztás, különösen étkezés előtt vagy helyett
- Az ételek elrejtése vagy felhalmozása
- Az, hogy az érintett gyermek vagy fiatal másoknak sokat főz, de önmaga alig eszik belőle
(Forrás: 2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1)
Az anorexia és bulimia közötti különbségek
(Forrás: Túry, 2005)
Anorexia
Testsúlyideál: A normális alatti
Súlyfóbia: Van
Testsúly: Alacsony
Kontrollvesztés: A beteg fél tőle
Éhség: Tagadott
Életkor: 13–20 éves korban kezdődik
Szociális viselkedés: Zárkózott
Személyiség: Kényszeres, perfekcionista
Tünetek: Feltűnőek
Járulékos tünetek: Kényszertünetek, depressziós tünetek
Családi kötődés: Igen erős
Szexualitás: Korlátozott (az aszexualitásig)
Bulimia
Testsúlyideál: Lehet normális
Súlyfóbia: Van
Testsúly: Tetszőleges
Kontrollvesztés: Fennáll
Éhség: Beismert
Életkor: 16-25 éves korra jellemző
Szociális viselkedés: Nyitott
Személyiség: Labilis, impulzív, depresszív, szorongó
Tünetek: Rejtettek
Járulékos tünetek: Szenvedélyek (alkohol, drog), öngyilkossági hajlam, lopás, depressziós tünetek
Családi kötődés: Igen erős
Szexualitás: Aktív
Megváltozik az anorexiások személyisége is. Jellemzővé válik a nyomott hangulat, az ingerlékenység, a visszahúzódás, a szexuális érdeklődés elvesztése, a különböző kényszeres szokások. Jellemző a tökéletességre való törekvés, azaz a perfekcionizmus, s a teljesítményorientáltság; ezek vonatkozhatnak tanulásra, sportra, kényszeres rendszeretetre. […] A betegek a szexualitástól távol tartják magukat, általában az érzelmek kifejezése is nehéz számukra. Dacossá, ingerlékennyé válnak, nincs betegségtudatuk. Az evés visszautasítása komoly családi feszültségekhez vezet. Tulajdonképpen az anorexiás családtag lesz a család központja, ő szabályozza a családi kapcsolatokat a tüneteivel.
– Túry, 2005
Sürgős segítség
Szomatikus és/vagy pszichiátriai sürgősség esetén azonnali kórházi felvétel indokolt. A lenti kritériumok fennállása esetén keresse fel a területileg illetékes kórház pszichiátriai osztályát!
Kiskorú beteg esetében
Az optimális kórházi ellátás olyan intézményben valósul meg, amely multidiszciplináris megközelítést alkalmaz, és rendelkezik a gyermekpszichiátriai kezelésekhez szükséges szakemberekkel és infrastruktúrával. Ez lehet gyermekpszichiátriai osztály, vagy amennyiben ilyen nem áll rendelkezésre, olyan kórház, ahol a gyermekosztály biztosítja a fekvőbeteg ellátást, és ahol gyermekpszichiáter vagy klinikai szakpszichológus konziliáriusi szerepben hozzáférhető az intézményen belül. Így biztosított a pszichiátriai kivizsgálás és terápia megkezdése.
Szomatikus sürgősségi esetekben a gyermekosztály vagy a gyermek intenzívosztály biztosítja a megfelelő ellátást, míg pszichiátriai sürgősség esetén a gyermekpszichiátriai osztályos felvétel javasolt.
Sürgős kórházi felvétel
Az alábbi kritériumok tájékoztató jellegűek, a kurrens iránymutatásokban található szakmai állásfoglalást tükrözik, ám a klinikia gyakorlatban a kórházak helyi szabályozása ettől eltérhet. A kórházak egyedi szabályozásáról lejjebb olvashat.
A leggyakoribb szomatikus indokok:
- Igen alacsony BMI (ld. alább)
- Napi többszöri hányás miatti szérum-kálium hiány
- 45/min alatti bradycardia, egyéb szívritmuszavarok
- Teljesen kontrollvesztett táplálékfelvétel
- Ambuláns kezelésre nem javuló makacs tünetek
Pszichiátriai kritériumok:
- Súlyos depresszió és egyéb, kórházi ellátást igénylő pszichiátriai állapot
- Öngyilkossági veszély – Nyomasztó szuicid gondolatok, reménytelenség, önvád, elvész a jövőkép
- Pszichotikus szintű testképzavar és beszűkültség
- Az impulzuskontroll társuló súlyosabb zavarai – Alkohol- vagy drogabúzus
(Források: Túry, Szumska, Pászthy & Purebl, 2017; 2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1)
Evési Attitűdök Tesztje
A segítégkérés útjai
Evészavarokban való érintettség esetén az alábbi lehetőségeket mérlegelheti. Az alábbi lépések csupán tájékoztató jellegűek, és nem feltétlenül a segítségkérés helyes sorrendjét mutatják be.
Orvosi vizsgálat
A pszichoterápia megkezdése előtt orvosi vizsgálat szükséges. A klinikai szakpszichológus munkája során köteles orvosi konzultációt igénybe venni minden esetben, amikor a beteg állapota vagy állapotának védelme indokolja.
Részletes fizikális vizsgálat, amely magában foglalja a belgyógyászati és neurológiai értékelést, valamint a vérnyomás mérését, az EKG-t és a laborvizsgálatokat, elengedhetetlen a beteg állapotának pontos felméréséhez. Fontos, hogy minél előbb elvégezzük ezeket a szomatikus vizsgálatokat, hogy kizárhassuk a fogyáshoz vezető esetleges szervi okokat. A sürgősségi paraméterek figyelembevételével történő kockázatbecslés is alapvető fontosságú. A vizsgálatok célja egyrészt a szomatikus differenciáldiagnózis felállítása, másrészt a kockázatok megfelelő felmérése.
(Források: Eütv.103.§.4. és 2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1.)
Ambuláns ellátás
Az elsőként javasolt kezelési forma az ambuláns kezelés, amely során a páciens rendszeresen ellátogat a kezelőhelyre (állami vagy magán), de a mindennapi életvitelét folytathatja otthon. Kivételt képez ez alól, ha a testi vagy lelki állapota olyan mértékben súlyos, hogy az kórházi kezelést igényel, azaz szomatikus vagy pszichiátriai szempontból veszélyeztető állapot áll fenn.
Amennyiben a (gyermek)pszichiátriai ellátás nem elérhető, az ambuláns gondozást orvosi szempontból a háziorvos vagy házi gyermekorvos, terápiás szempontból pedig pszichológus is elláthatja. Lényeges, hogy a két szakember egyeztessen egymással, és közösen határozzák meg, hogy a súlykontroll, illetve a táplálkozási magatartás követése melyikük feladatkörébe tartozik.
Az osztályos felvétel indokolttá válhat, ha az ambuláns terápia eredménytelennek bizonyul, vagy ha a kezelés elakad. A kórházi felvételt akkor is mérlegelni kell, ha a családi együttélés súlyosan zavart, illetve ha a beteg állapotának javítása ambuláns terápia keretében nem kivitelezhető, például a beteg lakóhelyének távolsága miatt.
(Forrás: Vetró & Pászthy, 2020)
Kórházi fekvőbeteg-ellátás
Szomatikus és/vagy pszichiátriai sürgősség esetén azonnali kórházi felvétel szükséges. Súlyos állapotokban előfordulhat, hogy a beteg betegségbelátása hiányában nem számíthatunk a beleegyezésére. Azonban a szomatikus és pszichiátriai sürgősség ugyanolyan sürgősségi felvételi indikációt jelent, mint például egy szuicid krízis, amikor a beteg önmagára veszélyeztető állapotban van.
A beteg 18 év feletti: Pszichiátriai sürgősség esetén a legfontosabb lépés a pszichiátriai osztályra történő azonnali felvétel. Szomatikus sürgősség esetén a megfelelő gyógyászati osztály, vagy ha szükséges, intenzív osztály foglalkozik a testsúly stabilizálásával. A helyi pszichiátriai osztály vagy ambulancia ebben az esetben konzultációs támogatást nyújt.
A beteg 18 év alatti: Pszichiátriai sürgősség esetén gyermekpszichiátriai osztályon történő elhelyezés az elsődleges. Szomatikus sürgősség esetén a területileg illetékes gyermekgyógyászati, szükség esetén intenzívosztályos felvétel javasolt a testsúly stabilizálása céljából, ehhez a területileg illetékes gyermekpszichiátriai osztály vagy ambulancia konzultációs hátteret biztosít.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (ÁNTSZ jogutódja) oldalán ellenőrizheti a járóbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségét.
(Forrás: 2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1).
Magánellátás
A járóbeteg-ellátás történhet magánellátás keretein belül. Javasoljuk az alábbi szempontok mérlegelését.
Az ellátók kompetenciája
Ideális esetben a pszichés vezetést evészavar terápiában jártas (gyermek)pszichiáter szakorvos, klinikai szakpszichológus (pszichoterápiás végzettséggel) vagy pszichoterapeuta szakorvos végzi.
A fenti végzettségekkel még nem rendelkező (többnyire képzésben lévő) szakemberek mindenképp szupervízió igénybevétele mellett dolgoznak.
A családterápiát végző szakemberek közül legalább az egyik pszichológus vagy pszichiáter.
A terápia formája
A család bevonása a lehető legnagyobb mértékben lényeges az evészavarok kezelésében. A családterápia fiatal, tizenéves evészavaros betegek kezelésében a leginkább ajánlott módszer. (Figyelem: a családterápia NEM egyenlő a családállítással. Mi kizárólag a családterápiát javasoljuk.) Ha a szülők nem érhetőek el, akkor természetesen egyéni terápia vagy csoportterápia lehet célravezető.
A magyarországi gyakorlatban az integratív terápiás megközelítés bizonyul a leghatékonyabbnak. Ez magában foglalja az egyéni, család- és csoportterápiát, valamint a különböző pszichoterápiás módszerek integrálását és a betegségspecifikus megközelítéseket.
Módszerek
A pszichoterápiás gyakorlatban az evészavarokkal foglalkozó szakemberek változatos módszerekkel dolgozhatnak.
A szakmai ajánlásokban rendre megjelenő pszichoterápiás módszerek:
- Családterápia
- Kognitív viselkedésterápia (CBT)
- Pszichodinamikus terápiák
- Integrált megközelítéssel dolgozó pszichoterápiás irányzatok (pl. sématerápia, dialektikus viselkedésterápia, mentalizáció alapú terápia, áttételfókuszú terápia)
Kiegészítő terápiaként alkalmazhatóak:
- Non-verbális pszichoterápiás módszerek, elsősorban csoportos formában, pl. művészetterápia, zeneterápia, tánc- és mozgásterápia
(Források: Túry, Szumska, Pászthy & Purebl, 2017; 2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1)
Önsegítés és pszichoedukáció
Pszichoedukáció
A pszichoedukáció olyan módszereket foglal magában, amelyek információnyújtásra és oktatásra épülnek. Ennek révén a betegek és hozzátartozóik megismerhetik a betegséget, ami elősegíti a betegek jobb motivációját és együttműködését, valamint javulást eredményez a családdal való kapcsolatokban. A pszichoedukáció kiegészítheti a pszichoterápiás beavatkozásokat, de enyhébb esetekben önállóan is jelentős segítséget nyújthat.
Pszichoedukációs tartalmainkért keresse fel az Evészavarokról Instagram-oldalát, Facebook-oldalát, illetve blogunkat.
Hozzátartozóknak szóló edukációs előadás-sorozatunkról itt tudhat meg többet.
Az Evészavarokról csapatának ajánlásai:
- Gersei Csenge Instagram-oldala
- A Csak ha érdekel podcast Leindler Milánnal
Önsegítés
Az önsegítés módszere egyre szélesebb körben terjed. Jellemzően csoportos formában valósul meg, de léteznek egyéni használatra szánt önsegítő útmutatók is. Ezekben a könyvekben jól kidolgozott programok találhatók, amelyeket a betegek önállóan, otthoni környezetben is alkalmazhatnak.
- A tiszta önsegítés azt jelenti, hogy a betegek kizárólag önmagukra vagy sorstársaikra támaszkodnak, az önsegítés szakember vezetése nélkül valósul meg. Evészavarból gyógyulóknak és gyógyultaknak szól a Gyógyuló Evészavarosok Online Önsegítő Csoportja, melyet az Evészavarokról csapata szervez, s amely Magyarország egyetlen olyan tiszta önsegítő csoportja, amely a Belvárosi Evészavar Műhely támogatásával és szakmai tanácsadás mellett működik.
- Vezetett önsegítés esetén valamilyen szakmai támogatás is rendelkezésre áll. A vezetett önsegítés elvén működik a Semmelweis Egyetem által kialakított JÓL(L)ESZÜNK online önsegítő program.
Az Evészavarokról csapata által ajánlott önsegítő kiadványok:
- Dr. Túry Ferenc: Anorexia, bulimia. Önsegítő és családsegítő kalauz – Anorexiában és bulimiában érintett személyeknek és családjaiknak ajánljuk
- P.J. Cooper: Farkaséhség (Fordította Dr. Túry Ferenc) – Bulimiában érintett személyeknek és hozzátartozóiknak ajánljuk
Az önsegítés nem helyettesítheti a pszichológiai tanácsadást és pszichoterápiát. Az önsegítő csoportok nem tekinthetőek csoportterápiának, hiszen nem terápiás eszközökkel dolgoznak.
Hozzátartozóknak
Leindler Milán pszichológus, egyetemi oktató és Gersei Csenge sajátélményű pszichológus rendszeresen szerveznek hozzátartozókat támogató csoportalkalmakat. További információkért látogasson el Milán és Csenge szakmai oldalára.
Gyógyszeres kezelés
A nemzetközi irányelvek és a hazai gyakorlat szerint az evészavarok kezelése során az önálló gyógyszeres terápia nem hatékony és nem javasolt.
Jelenleg nincs meggyőző bizonyíték az anorexia nervosa farmakoterápiájának hatékonyságára. Azonban, ha társuló állapotok, mint például depresszió vagy kényszerbetegség, jelen vannak, szükségessé válhat a megfelelő pszichofarmakonok alkalmazása.
Az anorexia nervosa által gyakran kísért ingerültség és dacos viselkedés önmagában nem indokolja antidepresszánsok vagy antipszichotikumok alkalmazását. Az antipszichotikumok korábbi, szinte rutinszerű használata eredménytelennek bizonyult, és különösen gyermekkorban az alkalmazásuk kontraindikált.
(Forrás: 2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1)
Testsúlymérés
Anorexia nervosa esetén a rendszeres testsúlyellenőrzés alapvető fontosságú. A testsúly mérése mindig külső személy, például egy megbízható családtag, orvos vagy pszichológus feladata legyen. Kezdetben célszerű, ha egy családtag napi szinten ellenőrzi a beteg testsúlyát. Fontos azonban, hogy a hamis testsúlyadatokat ne tekintsük hazugságnak, hanem a betegség egyik tünetének. Az esetleges sértődés elkerülése érdekében az objektivitásra való következetes törekvés elengedhetetlen.
Figyelem: Jellemzőek a testúly-manipulációk. Például, ha a beteg megiszik egy liter vizet, a testsúlya átmenetileg egy kilogrammal nő. Ezenkívül előfordulhat, hogy a betegek súlyokat rejtenek el a ruhájukban, hogy megtévesztő adatokat mutassanak a mérés során.
A manipulációs kísérletek elkerülése érdekében ügyelni kell arra, hogy a testsúlymérés során a beteg lehetőleg lenge öltözetet viseljen, a méretkezés pedig reggel és WC-használat után történjen. A súlymérés eredményeit mindig fel kell jegyezni.
(Forrás: Túry, 2005)
Az anorexia lényegéhez tartozik a (nem tudatos! azaz szemrehányást nem érdemlő) manipuláció, a különböző külső kényszerek, ellenőrzések szabotálása. Ez a betegséghez tartozó tünet, nem pedig a beteg eredeti személyiségének a megnyilvánulása, ezért nem kell rajta megdöbbenni, vitatkozni. Röviden: az anorexiás betegnek „kötelessége”, hogy lopjon, csaljon és hazudjon a testsúlyt illetően, de ez nem az igazi énje. Emiatt soha ne alkalmazzunk felelősségre vonást, inkább tréfálkozzunk el ennek az anorexiában szokványos jelenségnek a furcsaságain. Így kifogjuk a szelet a beteg ellenállásának a vitorláiból is.
– Túry, 2005
A menstruáció elmaradása
Külön figyelmet érdemel a hormontartalmú fogamzásgátlók használatának kérdése a menstruáció elmaradása esetén.
Ezek a gyógyszerek csak látszólag oldják meg az amenorrheát, mivel a megvonásos vérzés nem egyenértékű a természetes menstruáció visszatérésével, és nem biztosítja annak kedvező élettani hatásait, mint például a csontanyagcsere javulása vagy a fertilitás fenntartása.
Emellett a hormontartalmú fogamzásgátlók alkalmazása ronthatja a beteg együttműködését a terápiában.
A menstruáció elmaradásának valódi kezelése az egészséges testsúly helyreállítása, amit komplex pszichoterápia és a testsúlygyarapodás támogatásával lehet elérni. Hormontartalmú gyógyszerek alkalmazása gyermek- és serdülőkorban nem ajánlott.
(Forrás: 2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1)
Az anorexiás betegek jellemzői
Az anorexia nervosa jellemzői nem csupán a testkép tökéletesítésére irányuló törekvésekben, hanem a vizsgált egyének általános perfekcionizmusában is megnyilvánulnak. Az érintettek hajlamosak szigorú, szinte vallásos jellegű rituálékat kialakítani az étkezéssel kapcsolatban, amelyek kényszeressé válhatnak. Emellett további kényszeres személyiségjegyek is gyakran megfigyelhetők, mint például a folyamatos kételkedés, a rend, szimmetria és pontosság iránti kényszeres igény, valamint az ellenőrzési késztetés.
A testsúly miatti szorongás általában az élet más területeire is kiterjed. Mivel az egyén életét fokozatosan a testével és az étkezéssel kapcsolatos ügyek dominálják, szociális kapcsolataik fokozatosan csökkennek, ami még a családon belüli elidegenedéshez is vezethet. Az érintettek hangulata gyakran lehangolt, depresszív tüneteket mutathanak.
Az alexitímia, azaz az érzelmek észlelésének és kifejezésének zavara, valamint az interperszonális bizalmatlanság szintén gyakoriak az anorexiás egyének körében. Ennek következtében nehezen képesek bizalmas kapcsolatokat kialakítani. Az intimitás és a szexualitás jelentős szorongást okoz számukra, ezért ezeket gyakran kizárják az életükből.
A koplalás nem csupán saját viselkedésük és testük feletti kontrollálást jelenti, hanem a környezetük – beleértve a családjukat is – befolyásolását is magában foglalja. Bár az érintettek érzik, hogy problémáik vannak, nehezen hajlandóak lemondani a betegségük által biztosított látszólagos hatékonyságról és kontrollról. Az anorexiás személyek betegségbelátása gyakran hiányzik, és általában sikeresnek és elégedettnek érzik magukat, ami jelentősen nehezíti a terápiás intervenciót.
(Forrás: Géczy, 2018)
Gyógyulás az anorexiából
„Szabó Tamara elképesztő nyíltsággal beszél anorexiájáról, nincs rá jobb szó, rajta keresztül beleláthatunk egy anorexiás beteg fejébe, megismerhetjük a gondolkodását, hogy hogyan próbálja meg manipulálni a környezetét és saját magát is. Természetesen mindezt azért meséli el, hogy segítsen a hasonló helyzetben lévő családoknak és érintetteknek, akik sokszor érzik úgy, egyedül vannak ezzel a nagyon komoly betegséggel!” – Leindler Milán
Fogyás következtében gyakran megfigyelhető fizikai tünetek és elváltozások
A testsúlycsökkenéshez gyakran társuló testi tünetek széles skáláját figyelhetjük meg, amelyek különböző szervrendszerekre hatnak. A 2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1 alapján, részletes fogalommagyarázatainkkal ellátva.
Általános megjelenés
A testsúlycsökkenés következtében gyakran tapasztalható a soványság és a beesett arc megjelenése. A bőr alatti zsírszövet csökkenése (ez az a réteg, ami a bőr alatt található és többek között hőszigetelő funkcióval bír), a fáradtság és gyengeségérzet, valamint a csökkent fizikai terhelhetőség jellemző.
Bőr, haj és köröm
A bőr sápadt, száraz és berepedezett, Lanugo (finom, puha szőrzet, amely gyakran újszülötteken található, de extrém fogyás esetén felnőtteknél is megjelenhet) előfordulhat. A haj fénytelen és töredezett, valamint hajhullás is előfordulhat. A szájzug berepedése, a körömágy gyulladása, töredezett körmök, illetve acrocyanosis (a végtagok kékes elszíneződése, ami a vérkeringési zavarok miatt alakulhat ki) is megjelenhet.
Kardiovaszkuláris eltérések
Az alacsony pulzusszám (bradycardia), a korrigált QT idő megnyúlása (ez egy EKG paraméter, amely a szív elektromos aktivitását méri), az alacsony feszültségű EKG (low voltage), repolarizációs zavarok (a szív elektromos aktivitásának zavarai), hypotonia (alacsony vérnyomás), ortosztatikus hipotenzió (álló helyzetben jelentkező vérnyomáscsökkenés) és fokozott vagus tónus (a vegetatív idegrendszer paraszimpatikus részének fokozott aktivitása) jellemző. Emellett a mitrális billentyű prolapsusa (a szív egyik billentyűjének rendellenes működése), a bal kamra falvastagságának és izomtömegének csökkenése, csökkent kontraktilitás (a szív összehúzódó képességének csökkenése) és pericardialis folyadékgyülem (folyadék felhalmozódása a szívburokban) is előfordulhat. Bokaduzzanat (ödéma) is jelentkezhet.
Hypothermia
Csökkent testhőmérséklet.
Só- és vízháztartás eltérései
A hypernatraemiás exsiccatio (magas nátriumszint a vérben és folyadékvesztés) gyakran előfordul. Nagy mennyiségű elektrolitszegény folyadék fogyasztása esetén hyponatraemia (alacsony nátriumszint a vérben) alakulhat ki. Az önhánytatás, valamint a vízhajtó- (diuretikumok) és hashajtóabúzus (hashajtók túlzott használata) hypokalaemiát (alacsony káliumszint a vérben) okozhat.
Újratáplálás során megjelenő tünetek
A hypophosphataemia (alacsony foszfátszint a vérben) gyakori jelenség.
Gasztrointesztinális eltérések
Az étkezéshez társuló hasi fájdalom, tapintható scibala (kemény széklet), székrekedés és analis fissura (végbélrepedés) jelentkezhet. Az étkezés utáni súlyos hasi fájdalom az arteria mesenterica superior szindróma gyanúját keltheti (a vékonybelet ellátó artéria kompressziója), bár gyakran a csökkent emésztőnedv-termelés áll a háttérben.
Nőgyógyászati eltérések
Szabálytalan menstruációs ciklusok, valamint primer vagy szekunder amenorrhea (a menstruáció elmaradása, amely lehet elsődleges, ha sosem kezdődött el, vagy másodlagos, ha a menstruáció megszűnt) diagnosztikai értékűek lehetnek. A tartósan fennálló állapot meddőséget okozhat.
Hosszú távú következmények
Szabálytalan menstruációs ciklusok, valamint primer vagy szekunder amenorrhea (a menstruáció elmaradása, amely lehet elsődleges, ha sosem kezdődött el, vagy másodlagos, ha a menstruáció megszűnt) diagnosztikai értékűek lehetnek. A tartósan fennálló állapot meddőséget okozhat.
Növekedési zavarok
Az anorexia nervosa korai kezdete különösen a pubertás korai szakaszában jelentős növekedési retardációt (növekedés visszamaradása) és a végleges testmagasság csökkenését okozhatja.
Felhasznált irodalom
- American Psychiatric Association. (2013). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th ed.).
- Babusa, B. & Túry, F. (2010). Izomdiszmorfia. In Zs. Demetrovics & B. Kun (Eds.), Az addiktológia alapjai IV. Viselkedési függőségek (pp. 481–499). Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.
- Babusa, B. (2011). Az izomdiszmorfia terápiás lehetőségei. In F. Túry & B. Pászthy (Eds.), Az evészavarok pszichoterápiájának aktuális kérdései (pp. 115–126). Budapest, Semmelweis Kiadó.
- Cooper, P. J. (1994). Farkaséhség: bulimia: Miért betegség a kórosan fokozott étvágy?; Hogyan szabályozhatjuk csillapíthatatlan éhségünket?; Útmutató a gyógyuláshoz. Springer Hungarica. (Fordította: Túry Ferenc)
- Dalle Grave, R. (2011). Eating disorders: progress and challenges. European Journal of Internal Medicine, 22(2), 153-160.
- Demetrovics, Z., & Kurimay, T. (2008). Exercise addiction: a literature review. Psychiatria Hungarica, 23(2), 129-141.
- Demetrovics Orsolya ARFID-honlapja: https://www.arfid.demetrovics.hu/
- Géczy, A. (2018). Az evés pszichopatológiája és az evészavarok kezelésének pszichoterápiás lehetőségei. Akadémiai Kiadó.
- Kass, A. E., Kolko, R. P., & Wilfley, D. E. (2013). Psychological treatments for eating disorders. Current Opinion in Psychiatry, 26(6), 549-555.
- Kohlné Papp, I., Szumska, I., & Túry, F. (2015). A falászavar (binge eating disorder) kezelése–irodalmi áttekintés. Psychiatria Hungarica, 30(3), 268-277.
- National Guideline Alliance (UK). (2017). Eating Disorders: Recognition and Treatment. National Institute for Health and Care Excellence (NICE).
- Pászthy, B., Ábrahám, I., Törzsök- Sonnevend, M., Szabó, J., Császár-Nagy, N., Németh, A., Balla, Gy., Póta, Gy., Bábiné Szottfried, G., & Henter, I. (2020). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a gyermek- és serdülőkori evészavarok ellátásáról. (2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1)
- Réthelyi, J. (2020). Pszichiátria jegyzet orvostanhallgatóknak (3. bőv. Kiadás). Oriold és Társai.
- Terry, A., Szabo, A., & Griffiths, M. (2004). The exercise addiction inventory: A new brief screening tool. Addiction Research & Theory, 12(5), 489-499.
- Tringer, L. (2019). A pszichiátria tankönyve (5. átdolg. kiad.). Semmelweis Kiadó.
- Túry, F. (2005). Anorexia, bulimia: Önsegítő és családsegítő kalauz. Print X Budavár Kiadó.
- Túry, F., & Gyányi, A. (2007). Testzsírfóbia: A modern evészavarok egyike: a testépítő típusú evészavar= Body fat phobia. A modern form of disordered eating: the eating disorder body builder type. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(3), 203-210.
- Túry, F., Lukács, L., Babusa, B., & Pászthy, B. (2008). Testépítés és testképzavarok – különös tekintettel a férfiakra. In F. Túry & B. Pászthy (Eds.), Evészavarok és testképzavarok (pp. 79–92). Budapest, ProDie.
- Túry, F., & Pászthy, B. (2011). Az evészavarok pszichoterápiájának aktuális kérdései. Semmelweis Kiadó.
- Túry, F., Szumska, I., Pászthy, B., Purebl, Gy. (2017). Irányelvek és ajánlások az evészavarok kezelésében. Psychiatria Hungarica, 32(4).
- Túry F. (2021). Evészavarok. In: Németh A., Füredi J., Lazáry J., Somlai Zs. szerk.: A pszichiátria magyar kézikönyve. 6. kiadás. Medicina, Budapest, 2021, 227-344. old.
- Vetró, Á., & Pászthy, B. (2020). Gyakori gyermek- és ifjúságpszichiátriai kórképek diagnosztikai és terápiás javaslatainak gyűjteménye. (Á. Vetró & B. Pászthy, Eds.). Budapest: Állami Egészségügyi Ellátó Központ.
Szeretnénk kifejezni köszönetünket az evészavarok kiváló hazai szakértőinek, akik több évtizedes kutatói és gyakorló terapeuta munkájuk révén részletes és modern iránymutatásokat dolgoztak ki, ezzel megalapozva az evészavarok ellátásának hazai rendszerét.