Tudástár

Falászavar

Falászavar Tudástár

Oldalunkon található információk a kutató és gyakorló szakemberek tudományos álláspontját tükrözik. A tudásanyagot helyenként saját kommentárjainkkal és magyarázatainkkal láttuk el. Célunk, hogy a tudományos közösségek munkáját kihangosítsuk, valamint átláthatóvá tegyük az ellátórendszer működését az érintettek, hozzátartozóik és az érdeklődők számára. A bibliográfia az oldal alján található.

A falászavar diagnosztikai kritériumai

A DSM-V klasszifikációs rendszerben

A. Visszatérő falási epizódok: Egy falási epizódra az alábbiak közül mindkettő jellemző: Olyan mennyiségű étel fogyasztása jól körülírható időszak alatt (pl. egy adott kétórás időszakban), ami egyértelműen nagyobb annál, mint amennyit a legtöbben hasonló idő alatt, hasonló körülmények között elfogyasztanának. Az evés feletti kontroll hiányának érzése az epizód során (pl. olyan érzés, hogy a személy nem tudja abbahagyni az evést, vagy kontrollálni, hogy mit és mennyit eszik).

B. A falási epizódok az alábbiak közül hárommal (vagy többel) járnak:

  • A normálisnál sokkal gyorsabb evés.
  • A személy addig eszik, amíg kényelmetlenül tele érzi magát.
  • Nagy mennyiségű étel fogyasztása akkor is, ha fizikailag nem éhes.
  • Egyedül eszik, mert zavarban van amiatt, hogy mennyit eszik.
  • A személy undorodik magától, depressziós, vagy erős bűntudatot érez a falásroham után.

C. Szenvedésnyomás: A falással kapcsolatban kifejezett szenvedés van jelen. 

D. Gyakoriság: A falásrohamok átlagosan hetente legalább egyszer jelentkeznek három hónapon át.

E. Nincs kompenzálás: A falásrohamokhoz nem kapcsolódik alkalmatlan kompenzáló viselkedés, mint a bulimia nervosa esetében, és nem kizárólag bulimia nervosa, vagy anorexia nervosa során jelentkeznek. 

A túlevés nem pontosan felel meg az angol „binge”-nek, falásrohamnak – ugyanis a szükséges mennyiségen túli ételfogyasztás nem feltétlenül történik rohamszerűen. Gyakori, hogy egy személy a televízió előtt ülve fogyaszt órákon át sok ételt, de lassú tempóban. Ezért pontosabb az evési rohamok által jellemezhető zavarra a falászavar kifejezés.

– Kohlné Papp & mtsai, 2015

A falászavar háttere

A falászavarra vonatkozóan kevés specifikus rizikófaktor ismert. A tünetek tipikusan serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődnek, gyakran jelentős fogyás vagy fogyókúra után. A kutatások számos tényezőt azonosítottak, amelyek hozzájárulhatnak a falászavar kialakulásához, többek között: 

p

Soványság iránti késztetés

p

Testtel való elégedetlenség

p

Restriktív evésmagatartás

p

Érzelmi (állapotok enyhítése céljából történő) evés

p

Alacsony önértékelés

p

Alacsony társas támogatottság

(Forrás: A 2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1)

A falászavar és bulimia közötti fő különbségek

(Forrás: Kohnlé Papp & mtsai, 2015)

Falászavar

p

Alaptünet: Falásroham, amely kontrollvesztés érzésével jár

p

A falásrohamot nem követi kompenzáló viselkedés

p

Érzelmek: Falászavarban a falási epizódhoz főleg depresszió társul

p

Stresszkeltő előzmények: A falászavarban szenvedő betegek több stresszkeltő eseményt jelentettek a betegséget megelőző hat hónapban, mint a bulimia nervosában (BN) szenvedők. A leggyakrabban előforduló stresszkeltő események három fő kategóriába sorolhatók: gyász, szeparáció fontos családtagtól, és balesetek.

p

Testkép: A falászavarban szenvedő betegeknél a testtel való általános elégedetlenség az elhízással és a depresszivitással hozható összefüggésbe.

Bulimia

p

Alaptünet: Falásroham, amely kontrollvesztés érzésével jár

p

Alaptünet: A falásrohamot kompenzáló viselkedés követi

p

Érzelmek: Bulimiában a falási epizódhoz főleg harag és frusztráció társul

p

Kalóriamennyiség: A bulimia nervosában (BN) szenvedő betegek a falásrohamok során több kalóriát fogyasztanak, mint a falászavarban (BED) szenvedők. Azonban a falásrohamokon kívüli étkezéseik során a BN-s betegek jelentősen kevesebb ételt fogyasztanak, mint a BED-s betegek.

A falászavar kezelése

Az evészavarok kezelésében általánosan a lépcsőzetes ellátás elvét javasolják, figyelembe véve a tünetek súlyosságának kontinuumát. Az enyhébb formák esetében először önsegítő kalauzok vagy csoportok javasoltak, amelyeket szükség esetén farmakoterápia követ. Ha ezek a módszerek nem bizonyulnak hatékonynak, a következő lépés a kognitív viselkedésterápia (CBT), súlyosabb esetekben pedig más pszichoterápiás eljárások alkalmazása lehet indokolt.

A falászavar (BED) kezelése gyakran magában foglalja a testsúlycsökkentő módszereket is, mivel a BED gyakran elhízással jár együtt. Az aktuális irányelvek szerint felnőtt betegek esetében az elsődleges kezelésnek az egyéni pszichoterápiát tartják.

(Forrás: Kohlné Papp & mtsai, 2015)

Varga Gréta szemlélete

„Van-e kapcsolat az abúzus és a falászavar között? Kifejeződhet-e érzelmi evésben a harag? Mi is pontosan a falászavar? Mik a klinikai kritériumai? Egy tábla csokoládé mekkora tragédia? Milyen lelki mozgatórugói vannak a túlevésnek? Miért fontos kiállni áldozatok mellett, főleg, ha gyerekekről van szó? Mi mozgatja azokat, akik helybenhagyják az elkövetők cselekedeteit? Empatizálhatunk-e a haraggal? Mit kell megtanuljunk ahhoz, hogy kifejezzük a saját indulatainkat, és elfogadjuk a másikét?”

Ebben a videóban Varga Gréta a Csak, ha érdekel YouTube csatornán Leindler Milánnal beszélget arról, milyen szemléletmód szerint dolgozik falászavarral vagy túlsúllyal küzdő emberekkel.

A segítégkérés útjai

Evészavarokban való érintettség esetén az alábbi lehetőségeket mérlegelheti. Az alábbi lépések csupán tájékoztató jellegűek, és nem feltétlenül a segítségkérés helyes sorrendjét mutatják be.

Orvosi vizsgálat

A pszichoterápia megkezdése előtt orvosi vizsgálat szükséges. A klinikai szakpszichológus munkája során köteles orvosi konzultációt igénybe venni minden esetben, amikor a beteg állapota vagy állapotának védelme indokolja.

Részletes fizikális vizsgálat, amely magában foglalja a belgyógyászati és neurológiai értékelést, valamint a vérnyomás mérését, az EKG-t és a laborvizsgálatokat, elengedhetetlen a beteg állapotának pontos felméréséhez. Fontos, hogy minél előbb elvégezzük ezeket a szomatikus vizsgálatokat, hogy kizárhassuk a fogyáshoz vezető esetleges szervi okokat. A sürgősségi paraméterek figyelembevételével történő kockázatbecslés is alapvető fontosságú. A vizsgálatok célja egyrészt a szomatikus differenciáldiagnózis felállítása, másrészt a kockázatok megfelelő felmérése.

(Források: Eütv.103.§.4. és 2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1.)

Ambuláns ellátás

Az elsőként javasolt kezelési forma az ambuláns kezelés, amely során a páciens rendszeresen ellátogat a kezelőhelyre (állami vagy magán), de a mindennapi életvitelét folytathatja otthon. Kivételt képez ez alól, ha a testi vagy lelki állapota olyan mértékben súlyos, hogy az kórházi kezelést igényel, azaz szomatikus vagy pszichiátriai szempontból veszélyeztető állapot áll fenn.

Amennyiben a (gyermek)pszichiátriai ellátás nem elérhető, az ambuláns gondozást orvosi szempontból a háziorvos vagy házi gyermekorvos, terápiás szempontból pedig pszichológus is elláthatja. Lényeges, hogy a két szakember egyeztessen egymással, és közösen határozzák meg, hogy a súlykontroll, illetve a táplálkozási magatartás követése melyikük feladatkörébe tartozik.

Az osztályos felvétel indokolttá válhat, ha az ambuláns terápia eredménytelennek bizonyul, vagy ha a kezelés elakad. A kórházi felvételt akkor is mérlegelni kell, ha a családi együttélés súlyosan zavart, illetve ha a beteg állapotának javítása ambuláns terápia keretében nem kivitelezhető, például a beteg lakóhelyének távolsága miatt.

(Forrás: Vetró & Pászthy, 2020)

Kórházi fekvőbeteg-ellátás

Szomatikus és/vagy pszichiátriai sürgősség esetén azonnali kórházi felvétel szükséges. Súlyos állapotokban előfordulhat, hogy a beteg betegségbelátása hiányában nem számíthatunk a beleegyezésére. Azonban a szomatikus és pszichiátriai sürgősség ugyanolyan sürgősségi felvételi indikációt jelent, mint például egy szuicid krízis, amikor a beteg önmagára veszélyeztető állapotban van.

A beteg 18 év feletti: Pszichiátriai sürgősség esetén a legfontosabb lépés a pszichiátriai osztályra történő azonnali felvétel. Szomatikus sürgősség esetén a megfelelő gyógyászati osztály, vagy ha szükséges, intenzív osztály foglalkozik a testsúly stabilizálásával. A helyi pszichiátriai osztály vagy ambulancia ebben az esetben konzultációs támogatást nyújt.

A beteg 18 év alatti: Pszichiátriai sürgősség esetén gyermekpszichiátriai osztályon történő elhelyezés az elsődleges. Szomatikus sürgősség esetén a területileg illetékes gyermekgyógyászati, szükség esetén intenzívosztályos felvétel javasolt a testsúly stabilizálása céljából, ehhez a területileg illetékes gyermekpszichiátriai osztály vagy ambulancia konzultációs hátteret biztosít.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (ÁNTSZ jogutódja) oldalán ellenőrizheti a járóbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségét.

(Forrás: 2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1).

 

Magánellátás

A járóbeteg-ellátás történhet magánellátás keretein belül. Javasoljuk az alábbi szempontok mérlegelését.

Az ellátók kompetenciája

Ideális esetben a pszichés vezetést evészavar terápiában jártas (gyermek)pszichiáter szakorvos, klinikai szakpszichológus (pszichoterápiás végzettséggel) vagy pszichoterapeuta szakorvos végzi.

A fenti végzettségekkel még nem rendelkező (többnyire képzésben lévő) szakemberek mindenképp szupervízió igénybevétele mellett dolgoznak.

A családterápiát végző szakemberek közül legalább az egyik pszichológus vagy pszichiáter.

A terápia formája

A család bevonása a lehető legnagyobb mértékben lényeges az evészavarok kezelésében. A családterápia fiatal, tizenéves evészavaros betegek kezelésében a leginkább ajánlott módszer. (Figyelem: a családterápia NEM egyenlő a családállítással. Mi kizárólag a családterápiát javasoljuk.) Ha a szülők nem érhetőek el, akkor természetesen egyéni terápia vagy csoportterápia lehet célravezető.

A magyarországi gyakorlatban az integratív terápiás megközelítés bizonyul a leghatékonyabbnak. Ez magában foglalja az egyéni, család- és csoportterápiát, valamint a különböző pszichoterápiás módszerek integrálását és a betegségspecifikus megközelítéseket.

Módszerek

A pszichoterápiás gyakorlatban az evészavarokkal foglalkozó szakemberek változatos módszerekkel dolgozhatnak.

A szakmai ajánlásokban rendre megjelenő pszichoterápiás módszerek:

  • Családterápia
  • Kognitív viselkedésterápia (CBT)
  • Pszichodinamikus terápiák
  • Integrált megközelítéssel dolgozó pszichoterápiás irányzatok (pl. sématerápia, dialektikus viselkedésterápia, mentalizáció alapú terápia, áttételfókuszú terápia)

Kiegészítő terápiaként alkalmazhatóak:

  • Non-verbális pszichoterápiás módszerek, elsősorban csoportos formában, pl. művészetterápia, zeneterápia, tánc- és mozgásterápia

(Források: Túry, Szumska, Pászthy & Purebl, 2017;  2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1)

Önsegítés és pszichoedukáció

Pszichoedukáció

A pszichoedukáció olyan módszereket foglal magában, amelyek információnyújtásra és oktatásra épülnek. Ennek révén a betegek és hozzátartozóik megismerhetik a betegséget, ami elősegíti a betegek jobb motivációját és együttműködését, valamint javulást eredményez a családdal való kapcsolatokban. A pszichoedukáció kiegészítheti a pszichoterápiás beavatkozásokat, de enyhébb esetekben önállóan is jelentős segítséget nyújthat.

Pszichoedukációs tartalmainkért keresse fel az Evészavarokról Instagram-oldalát, Facebook-oldalát, illetve blogunkat.

Hozzátartozóknak szóló edukációs előadás-sorozatunkról itt tudhat meg többet.

Az Evészavarokról csapatának ajánlásai:

  • Gersei Csenge Instagram-oldala
  • A Csak ha érdekel podcast Leindler Milánnal

Önsegítés

Az önsegítés módszere egyre szélesebb körben terjed. Jellemzően csoportos formában valósul meg, de léteznek egyéni használatra szánt önsegítő útmutatók is. Ezekben a könyvekben jól kidolgozott programok találhatók, amelyeket a betegek önállóan, otthoni környezetben is alkalmazhatnak.

  • A tiszta önsegítés azt jelenti, hogy a betegek kizárólag önmagukra vagy sorstársaikra támaszkodnak, az önsegítés szakember vezetése nélkül valósul meg. Evészavarból gyógyulóknak és gyógyultaknak szól a Gyógyuló Evészavarosok Online Önsegítő Csoportja, melyet az Evészavarokról csapata szervez, s amely Magyarország egyetlen olyan tiszta önsegítő csoportja, amely a Belvárosi Evészavar Műhely támogatásával és szakmai tanácsadás mellett működik.
  • Vezetett önsegítés esetén  valamilyen szakmai támogatás is rendelkezésre áll. A vezetett önsegítés elvén működik a Semmelweis Egyetem által kialakított JÓL(L)ESZÜNK online önsegítő program.

Az Evészavarokról csapata által ajánlott önsegítő kiadványok:

  • Dr. Túry Ferenc: Anorexia, bulimia. Önsegítő és családsegítő kalauz – Anorexiában és bulimiában érintett személyeknek és családjaiknak ajánljuk
  • P.J. Cooper: Farkaséhség (Fordította Dr. Túry Ferenc) – Bulimiában érintett személyeknek és hozzátartozóiknak ajánljuk

Az önsegítés nem helyettesítheti a pszichológiai tanácsadást és pszichoterápiát. Az önsegítő csoportok nem tekinthetőek csoportterápiának, hiszen nem terápiás eszközökkel dolgoznak.

Hozzátartozóknak

Leindler Milán pszichológus, egyetemi oktató és Gersei Csenge sajátélményű pszichológus rendszeresen szerveznek hozzátartozókat támogató csoportalkalmakat. További információkért látogasson el Milán és Csenge szakmai oldalára.

Felhasznált irodalom

  • American Psychiatric Association. (2013). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th ed.). 
  • Babusa, B. & Túry, F. (2010). Izomdiszmorfia. In Zs. Demetrovics & B. Kun (Eds.), Az addiktológia alapjai IV. Viselkedési függőségek (pp. 481–499). Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.
  • Babusa, B. (2011). Az izomdiszmorfia terápiás lehetőségei. In F. Túry & B. Pászthy (Eds.), Az evészavarok pszichoterápiájának aktuális kérdései (pp. 115–126). Budapest, Semmelweis Kiadó.
  • Cooper, P. J. (1994). Farkaséhség: bulimia: Miért betegség a kórosan fokozott étvágy?; Hogyan szabályozhatjuk csillapíthatatlan éhségünket?; Útmutató a gyógyuláshoz. Springer Hungarica. (Fordította: Túry Ferenc)
  • Dalle Grave, R. (2011). Eating disorders: progress and challenges. European Journal of Internal Medicine, 22(2), 153-160.
  • Demetrovics, Z., & Kurimay, T. (2008). Exercise addiction: a literature review. Psychiatria Hungarica, 23(2), 129-141.
  • Demetrovics Orsolya ARFID-honlapja: https://www.arfid.demetrovics.hu/
  • Géczy, A. (2018). Az evés pszichopatológiája és az evészavarok kezelésének pszichoterápiás lehetőségei. Akadémiai Kiadó.
  • Kass, A. E., Kolko, R. P., & Wilfley, D. E. (2013). Psychological treatments for eating disorders. Current Opinion in Psychiatry, 26(6), 549-555.
  • Kohlné Papp, I., Szumska, I., & Túry, F. (2015). A falászavar (binge eating disorder) kezelése–irodalmi áttekintés. Psychiatria Hungarica, 30(3), 268-277.
  • National Guideline Alliance (UK). (2017). Eating Disorders: Recognition and Treatment. National Institute for Health and Care Excellence (NICE).
  • Pászthy, B., Ábrahám, I., Törzsök- Sonnevend, M., Szabó, J., Császár-Nagy, N., Németh, A., Balla, Gy., Póta, Gy., Bábiné Szottfried, G., & Henter, I. (2020). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a gyermek- és serdülőkori evészavarok ellátásáról. (2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1)
  • Réthelyi, J. (2020). Pszichiátria jegyzet orvostanhallgatóknak (3. bőv. Kiadás). Oriold és Társai.
  • Terry, A., Szabo, A., & Griffiths, M. (2004). The exercise addiction inventory: A new brief screening tool. Addiction Research & Theory, 12(5), 489-499.
  • Tringer, L. (2019). A pszichiátria tankönyve (5. átdolg. kiad.). Semmelweis Kiadó.
  • Túry, F. (2005). Anorexia, bulimia: Önsegítő és családsegítő kalauz. Print X Budavár Kiadó.
  • Túry, F., & Gyányi, A. (2007). Testzsírfóbia: A modern evészavarok egyike: a testépítő típusú evészavar= Body fat phobia. A modern form of disordered eating: the eating disorder body builder type. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(3), 203-210.
  • Túry, F., Lukács, L., Babusa, B., & Pászthy, B. (2008). Testépítés és testképzavarok – különös tekintettel a férfiakra. In F. Túry & B. Pászthy (Eds.), Evészavarok és testképzavarok (pp. 79–92). Budapest, ProDie.
  • Túry, F., & Pászthy, B. (2011). Az evészavarok pszichoterápiájának aktuális kérdései. Semmelweis Kiadó.
  • Túry, F., Szumska, I., Pászthy, B., Purebl, Gy. (2017). Irányelvek és ajánlások az evészavarok kezelésében. Psychiatria Hungarica, 32(4).
  • Túry F. (2021). Evészavarok. In: Németh A., Füredi J., Lazáry J., Somlai Zs. szerk.: A pszichiátria magyar kézikönyve. 6. kiadás. Medicina, Budapest, 2021, 227-344. old.
  • Vetró, Á., & Pászthy, B. (2020). Gyakori gyermek- és ifjúságpszichiátriai kórképek diagnosztikai és terápiás javaslatainak gyűjteménye. (Á. Vetró & B. Pászthy, Eds.). Budapest: Állami Egészségügyi Ellátó Központ.

Szeretnénk kifejezni köszönetünket az  evészavarok kiváló hazai szakértőinek, akik több évtizedes kutatói és gyakorló terapeuta munkájuk révén részletes és modern iránymutatásokat dolgoztak ki, ezzel megalapozva az evészavarok ellátásának hazai rendszerét.