Tudástár

Orthorexia nervosa

Orthorexia Tudástár

Oldalunkon található információk a kutató és gyakorló szakemberek tudományos álláspontját tükrözik. A tudásanyagot helyenként saját kommentárjainkkal és magyarázatainkkal láttuk el. Célunk, hogy a tudományos közösségek munkáját kihangosítsuk, valamint átláthatóvá tegyük az ellátórendszer működését az érintettek, hozzátartozóik és az érdeklődők számára. A bibliográfia az oldal alján található.

Az orthorexia nervosa jellemzői

 A klinikai gyakorlat alapján

Az orthorexia nervosa (ON) még nem vált a diagnosztikai rendszereken belül értelmezhető önálló kórképpé, azonban a klinikai gyakorlat szempontjából rendkívül fontos zavarról van szó.

Az orthorexia nervosa tulajdonképpen kényszeres egészségesétel-függőség, amely az étkezés minőségi aspektusaira helyezi a hangsúlyt, és az „egészséges táplálkozással” kapcsolatos megszállottságot jelenti. Orthorexiában a testkép csekélyebb szerepet játszik, mint az étkezések körüli rituális magatartás.

Dr. Géczi Anna klinikai szakpszichológus így fogalmazott a zavarról: „A „fétis” az orthorexiások esetében nem a „karcsúság”, hanem az „egészség”. Vagyis itt a betegség az egészségesség álarcában jelentkezik, ezért nehéz felismerni.”

 

Az ételek minőségével kapcsolatos kényszeres megszállottság következtében az érintett személy elkerüli azokat az ételeket, amelyeket egészségtelennek – vagy egészségtelennek tartott összetevőket tartalmazónak – ítél. Ez a viselkedés hiányállapotokhoz és testsúlycsökkenéshez vezethet.

A betegség határvonalát elsősorban a funkcióromlás jelöli ki: súlyos esetekben az ételekkel való foglalkozás az idő jelentős részét elvonja, ami munkaképtelenséghez, szociális izolációhoz, és a tünetek jelentős egészségkárosodást okozó formáihoz (például hiánybetegségek, gasztrointesztinális zavarok, éhezéshez kapcsolódó szívelégtelenség) vezethet.

Az egészséges étkezés betartása az érintettek önértékelésének fontos pillérévé válik. Ezenkívül számos kényszeres viselkedési elem is megjelenhet, mint például az ételek összetevőinek pontos kimérése vagy az étkezések időpontjára vonatkozó rituális előírások

(Forrás: 2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1)

Érdekesség: az orthorexia története

Az orthorexia nervosa első leírását Steven Bratman a Yoga Journalben publikálta 1997-ben – nem egy tudományos folyóiratban –, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy a közleménynek szakmai körökben sokáig nem szenteltek figyelmet. A cikk tudományos értékét kérdőjelezte meg az is, hogy Bratman saját „egészséges étkezési függőségéről” szóló személyes vallomást is tett.

Az ON-ra (orhorexia nervosa – a szerk.) való érzékenység mögött a szerző személyes élményei is fellelhetők, ő is átesett extrém diétás fázison, teljes vegetarianizmust követett, minden falatot ötvenszer rágott meg, egyedül evett, lenézte a chipset evő köznépet. családtagjait folyton figyelmeztette a helyes étkezésre és a különböző ételek veszélyeire. aztán egyre inkább rádöbbent, hogy valami nincs rendben. nem tudott hétköznapian társalogni, mindig az ételekkel foglalkozott, magányos lett és megszállott. Élete jelentésének a problémáját vitte át az ételre. 

– Dudás & Túry, 2008

Az orthorexia jellemzői

Az orthorexia nervosa kezdetben sokszor diétázással indul. Ez a diéta gyakran valamilyen szomatikus betegség, például gasztrointesztinális panaszok, vese-rendellenességek vagy cukorbetegség következményeként, illetve orvosi vizsgálatok során észlelt elváltozások, mint például megnövekedett koleszterinszint vagy vércukorszint esetén veszi kezdetét. A kezdetben sikeresnek tűnő diéta fokozatosan átváltozik az érintett személy életének központi problémájává.

Az orthorexiában szenvedő egyének kényszeres és fóbiás személyiségvonásokkal, valamint perfekcionista attitűddel rendelkeznek. Megszállottan ragaszkodnak a „tiszta” ételekhez és az élelmiszer-feldolgozás szigorú rítusaihoz. E szélsőséges diéta gyakran élettani alultápláltsághoz és hiánybetegségekhez vezethet, melyeket táplálékkiegészítők abúzusa próbál kompenzálni, ami önmagában is veszélyes. Esetenként a szigorúan szabályozott, egyoldalú táplálkozás kóros túltápláltsághoz vezethet, miközben élettani szempontból hiányállapotok állhatnak fenn.

Az orthorexiás személy számára az étel fellelése és megszerzése, a konyhatechnikai előírások betartása, valamint a tökéletesen „tiszta és egészséges” étkezés kivitelezése az élet fő értelmévé válik. Mindez háttérbe szorítja az élet egyéb aspektusait, például a szociális kapcsolatokat és a munkát. Az egészséges táplálkozás szentséggé válik, és az orthorexiás személy vallási vezetővé, papnővé válik saját „tanait” hirdetve. Gyakran felsőbbrendűségi érzés alakul ki benne azokkal szemben, akik nem követik az előírt szabályokat. Szélsőséges esetekben a baráti kapcsolatok is az „igehirdetés” színterévé válhatnak, ami végül az érintett személy elmagányosodásához vezet.

(Forrás: Géczy, 2018)

Sürgős segítség

Szomatikus és/vagy pszichiátriai sürgősség esetén azonnali kórházi felvétel indokolt. A lenti kritériumok fennállása esetén keresse fel a területileg illetékes kórház pszichiátriai osztályát!

Kiskorú beteg esetében

Az optimális kórházi ellátás olyan intézményben valósul meg, amely multidiszciplináris megközelítést alkalmaz, és rendelkezik a gyermekpszichiátriai kezelésekhez szükséges szakemberekkel és infrastruktúrával. Ez lehet gyermekpszichiátriai osztály, vagy amennyiben ilyen nem áll rendelkezésre, olyan kórház, ahol a gyermekosztály biztosítja a fekvőbeteg ellátást, és ahol gyermekpszichiáter vagy klinikai szakpszichológus konziliáriusi szerepben hozzáférhető az intézményen belül. Így biztosított a pszichiátriai kivizsgálás és terápia megkezdése.

Szomatikus sürgősségi esetekben a gyermekosztály vagy a gyermek intenzívosztály biztosítja a megfelelő ellátást, míg pszichiátriai sürgősség esetén a gyermekpszichiátriai osztályos felvétel javasolt.

Sürgős kórházi felvétel

Az alábbi kritériumok tájékoztató jellegűek, a kurrens iránymutatásokban található szakmai állásfoglalást tükrözik, ám a klinikia gyakorlatban a kórházak helyi szabályozása ettől eltérhet. A kórházak egyedi szabályozásáról lejjebb olvashat.

A leggyakoribb szomatikus indokok:

  • Igen alacsony BMI (ld. alább)
  • Napi többszöri hányás miatti szérum-kálium hiány
  • 45/min alatti bradycardia, egyéb szívritmuszavarok
  • Teljesen kontrollvesztett táplálékfelvétel
  • Ambuláns kezelésre nem javuló makacs tünetek

Pszichiátriai kritériumok:

  • Súlyos depresszió és egyéb, kórházi ellátást igénylő pszichiátriai állapot
  • Öngyilkossági veszély – Nyomasztó szuicid gondolatok, reménytelenség, önvád, elvész a jövőkép
  • Pszichotikus szintű testképzavar és beszűkültség
  • Az impulzuskontroll társuló súlyosabb zavarai – Alkohol- vagy drogabúzus

(Források: Túry, Szumska, Pászthy & Purebl, 2017;  2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1)

Felhasznált irodalom

  • American Psychiatric Association. (2013). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th ed.). 
  • Babusa, B. & Túry, F. (2010). Izomdiszmorfia. In Zs. Demetrovics & B. Kun (Eds.), Az addiktológia alapjai IV. Viselkedési függőségek (pp. 481–499). Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.
  • Babusa, B. (2011). Az izomdiszmorfia terápiás lehetőségei. In F. Túry & B. Pászthy (Eds.), Az evészavarok pszichoterápiájának aktuális kérdései (pp. 115–126). Budapest, Semmelweis Kiadó.
  • Cooper, P. J. (1994). Farkaséhség: bulimia: Miért betegség a kórosan fokozott étvágy?; Hogyan szabályozhatjuk csillapíthatatlan éhségünket?; Útmutató a gyógyuláshoz. Springer Hungarica. (Fordította: Túry Ferenc)
  • Dalle Grave, R. (2011). Eating disorders: progress and challenges. European Journal of Internal Medicine, 22(2), 153-160.
  • Demetrovics, Z., & Kurimay, T. (2008). Exercise addiction: a literature review. Psychiatria Hungarica, 23(2), 129-141.
  • Demetrovics Orsolya ARFID-honlapja: https://www.arfid.demetrovics.hu/
  • Dudás, K., & Túry, F. (2008). Orthorexia nervosa: Dependence on healthy food, as one of the newest eating disorders. Mentalhigiéné és Pszichoszomatika, 9(2), 125-137.
  • Géczy, A. (2018). Az evés pszichopatológiája és az evészavarok kezelésének pszichoterápiás lehetőségei. Akadémiai Kiadó.
  • Kass, A. E., Kolko, R. P., & Wilfley, D. E. (2013). Psychological treatments for eating disorders. Current Opinion in Psychiatry, 26(6), 549-555.
  • Kohlné Papp, I., Szumska, I., & Túry, F. (2015). A falászavar (binge eating disorder) kezelése–irodalmi áttekintés. Psychiatria Hungarica, 30(3), 268-277.
  • National Guideline Alliance (UK). (2017). Eating Disorders: Recognition and Treatment. National Institute for Health and Care Excellence (NICE).
  • Pászthy, B., Ábrahám, I., Törzsök- Sonnevend, M., Szabó, J., Császár-Nagy, N., Németh, A., Balla, Gy., Póta, Gy., Bábiné Szottfried, G., & Henter, I. (2020). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a gyermek- és serdülőkori evészavarok ellátásáról. (2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1)
  • Réthelyi, J. (2020). Pszichiátria jegyzet orvostanhallgatóknak (3. bőv. Kiadás). Oriold és Társai.
  • Terry, A., Szabo, A., & Griffiths, M. (2004). The exercise addiction inventory: A new brief screening tool. Addiction Research & Theory, 12(5), 489-499.
  • Tringer, L. (2019). A pszichiátria tankönyve (5. átdolg. kiad.). Semmelweis Kiadó.
  • Túry, F. (2005). Anorexia, bulimia: Önsegítő és családsegítő kalauz. Print X Budavár Kiadó.
  • Túry, F., & Gyányi, A. (2007). Testzsírfóbia: A modern evészavarok egyike: a testépítő típusú evészavar= Body fat phobia. A modern form of disordered eating: the eating disorder body builder type. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(3), 203-210.
  • Túry, F., Lukács, L., Babusa, B., & Pászthy, B. (2008). Testépítés és testképzavarok – különös tekintettel a férfiakra. In F. Túry & B. Pászthy (Eds.), Evészavarok és testképzavarok (pp. 79–92). Budapest, ProDie.
  • Túry, F., & Pászthy, B. (2011). Az evészavarok pszichoterápiájának aktuális kérdései. Semmelweis Kiadó.
  • Túry, F., Szumska, I., Pászthy, B., Purebl, Gy. (2017). Irányelvek és ajánlások az evészavarok kezelésében. Psychiatria Hungarica, 32(4).
  • Túry F. (2021). Evészavarok. In: Németh A., Füredi J., Lazáry J., Somlai Zs. szerk.: A pszichiátria magyar kézikönyve. 6. kiadás. Medicina, Budapest, 2021, 227-344. old.
  • Vetró, Á., & Pászthy, B. (2020). Gyakori gyermek- és ifjúságpszichiátriai kórképek diagnosztikai és terápiás javaslatainak gyűjteménye. (Á. Vetró & B. Pászthy, Eds.). Budapest: Állami Egészségügyi Ellátó Központ.

Szeretnénk kifejezni köszönetünket az  evészavarok kiváló hazai szakértőinek, akik több évtizedes kutatói és gyakorló terapeuta munkájuk révén részletes és modern iránymutatásokat dolgoztak ki, ezzel megalapozva az evészavarok ellátásának hazai rendszerét.