Tudástár

Gyermekkori evészavarok

Gyermekek evés- és testképzavarai

Oldalunkon található információk a szakemberek tudományos álláspontját tükrözik. A tudásanyagot helyenként saját kommentárjainkkal és magyarázatainkkal láttuk el. Célunk, hogy a tudományos közösségek munkáját kihangosítsuk, valamint átláthatóvá tegyük az ellátórendszer működését az érintettek, hozzátartozóik és az érdeklődők számára. A bibliográfia az oldal alján található.

Áttekintés

Gyermekek evészavarai

Jelen oldal célja, hogy tájékoztatást adjon kiskorú és fiatalkorú érintettek szüleinek és hozzátartozóinak a gyermekeket és kamaszokat érintő evés- és testképzavarokról. Bár léteznek kifejezetten gyermek- és kisgyermekkorra jellemző evészavarok, egyre több esetben megfigyelhető, hogy azok a zavarok, amelyek korábban főként serdülőkre és fiatal felnőttekre voltak jellemzők, már a gyermekkorban is megjelennek.

Anorexia nervosa: Az anorexia nervosa (AN), amely gyakran a gyermek- és serdülőkorban kezdődik, egy súlyos, életveszélyes pszichiátriai zavar. “Az AN leggyakrabban 14-15 éves kor körül kezdődik, manapság azonban egyre többször találkozunk a korai pubertáskori formával (10-12 év körül), s a régebben irodal mi ritkaságnak számító prepubertáskori AN is megjelent a klinikai gyakorlatban” – írja Dr. Pászthy Bea a Gyakori gyermek- és ifjúságpszichiátriai kórképek diagnosztikai és terápiás javaslatainak gyűjteménye című kötetben.

Bulimia nervosa és falászavar: Míg az anorexia nervosa leggyakrabban a korai vagy középső serdülőkorban kezdődik, és egyre gyakrabban fordul elő gyermekkorban is, addig a bulimia nervosa és a falászavar inkább későbbi serdülőkorban és fiatal felnőttkorban jelentkezik.

AFRID: Az ARFID (Avoidant/Restrictive Food Intake Disorder; Elkerülő/restriktív táplálékbeiteli zavar) általában gyermekkorban kezdődik, azonban gyakran fennmaradhat felnőttkorban is. “Előzetes becslések szerint a gyermekek mintegy 5%-át érinti az ARFID, ugyanakkor a gyermekekkel foglalkozó szakemberek 63%-a nem ismeri ezt a betegséget” – írja Dr. Demetrovics Orsolya gyermekpszichológus. Az AFRID fiúk körében gyakrabban fordul elő, mint az anorexia és bulimia nervosa.

Orthorexia nervosa: Az orthorexia nervosa, amely leginkább az egészséges ételek iránti kóros megszállottságként írható le, egy viszonylag új pszichés zavar, amely jelenleg még nem szerepel önálló kórképként a diagnosztikai kritériumrendszerekben, de a klinikai gyakorlatban egyre jelentősebb szerepet kap. Az orthorexia nervosa epidemiológiájáról a betegség rövid történeti múltja miatt egyelőre korlátozott adat áll rendelkezésre. A korai kutatások alapján a betegség kezdete a kamaszkorra vagy fiatal felnőttkorra tehető, de gyermekek körében is előfordulhat.

A fenti zavaroknak saját aloldalakat szenteltünk, a kártyára kattintva olvashat részletesen róluk.

Anorexia nervosa

Alaptünete a testsúlyhiány, az intenzív félelem a súlygyarapodástól, valamint a testképzavar, vagyis a saját test súlyának vagy alakjának zavart észlelése.

Falászavar

Visszatérő falásrohamok, az epizód az étkezés feletti kontroll elvesztésével jár.

Orthorexia nervosa

Fő tünete az ételek minőségére vonatkozó megszállottság: minden olyan étel elkerülését eredményezi, amelyet a beteg egészségtelennek vél.

Bulimia nervosa

Visszatérő falási epizódok jelenléte, mely magába foglalja a kontrollvesztés élményét is. Jellemző a testsúlygyarapodás megakadályozására irányuló kompenzátoros viselkedés jelenléte.

AFRID

A beteg látszólag nem érdeklődik az étkezés vagy az étel iránt, az étkezéseket elkerüli, illetve aggódik az étkezés nemkívánatos következményei miatt.

Atípusos vagy szubklinikai zavarok

Zavarok, amelyek nem merítik ki a diagnosztikai kritériumokat, de jelentős funkcióromlást okoznak, illetve amelyek még nem váltak a diagnosztikus rendszerekben önálló kórképpé.

Sürgős segítség

Szomatikus és/vagy pszichiátriai sürgősség esetén azonnali kórházi felvétel indokolt. A lenti kritériumok fennállása esetén keresse fel a területileg illetékes kórház pszichiátriai osztályát!

Kiskorú beteg esetében

Az optimális kórházi ellátás olyan intézményben valósul meg, amely multidiszciplináris megközelítést alkalmaz, és rendelkezik a gyermekpszichiátriai kezelésekhez szükséges szakemberekkel és infrastruktúrával. Ez lehet gyermekpszichiátriai osztály, vagy amennyiben ilyen nem áll rendelkezésre, olyan kórház, ahol a gyermekosztály biztosítja a fekvőbeteg ellátást, és ahol gyermekpszichiáter vagy klinikai szakpszichológus konziliáriusi szerepben hozzáférhető az intézményen belül. Így biztosított a pszichiátriai kivizsgálás és terápia megkezdése.

Szomatikus sürgősségi esetekben a gyermekosztály vagy a gyermek intenzívosztály biztosítja a megfelelő ellátást, míg pszichiátriai sürgősség esetén a gyermekpszichiátriai osztályos felvétel javasolt.

Sürgős kórházi felvétel

Az alábbi kritériumok tájékoztató jellegűek, a kurrens iránymutatásokban található szakmai állásfoglalást tükrözik, ám a klinikia gyakorlatban a kórházak helyi szabályozása ettől eltérhet. A kórházak egyedi szabályozásáról lejjebb olvashat.

A leggyakoribb szomatikus indokok:

  • Igen alacsony BMI (ld. alább)
  • Napi többszöri hányás miatti szérum-kálium hiány
  • 45/min alatti bradycardia, egyéb szívritmuszavarok
  • Teljesen kontrollvesztett táplálékfelvétel
  • Ambuláns kezelésre nem javuló makacs tünetek

Pszichiátriai kritériumok:

  • Súlyos depresszió és egyéb, kórházi ellátást igénylő pszichiátriai állapot
  • Öngyilkossági veszély – Nyomasztó szuicid gondolatok, reménytelenség, önvád, elvész a jövőkép
  • Pszichotikus szintű testképzavar és beszűkültség
  • Az impulzuskontroll társuló súlyosabb zavarai – Alkohol- vagy drogabúzus

(Források: Túry, Szumska, Pászthy & Purebl, 2017;  2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1)

További gyermekkorra jellemző zavarok

(Forrás: Vetró & Pászthy, 2020)

Szelektív evés

A szelektív evés zavar, amely gyermekkorra jellemző evészavar, olyan táplálkozási mintát jelent, ahol a gyermek kevesebb mint 10 féle ételt fogyaszt, és ez a szokás legalább hat hónapon át fennáll. Az érintett személy rendszerint elutasítja az új ételek fogyasztását. Bár az ételrepertoár idővel változhat, a beszűkült táplálkozási szokások általában a hozzátáplálás időszakában kezdődnek és gyakran megmaradnak. Ez a zavar komorbid önellátási, társas (például a közös étkezésekkel járó társas helyzetek elkerülése) és pszichés problémákhoz (szorongásos és hangulati zavarok) vezethet. Kiemelten fontos az autizmus spektrumzavar felismerése, mivel az autizmussal élő gyermekek 46-89%-a szelektív evő.

Pica

A pica a tápláléknak nem minősülő anyagok, például föld, agyag, kréta vagy tégla rendszeres fogyasztását jelenti, és legalább egy hónapon keresztül fennáll. Bár gyermekeknél, különösen 2-5 éves kor között előfordulhat, hogy időnként nem tápláló anyagokat vesznek a szájukba, ez a jelenség a normatív fejlődési folyamat részeként kezelhető, és nem minősül evészavarnak. Számos esetleírás alapján a pica gyakran társul vas- és cinkhiányos állapotokkal, ólommérgezéssel, valamint alultápláltsággal.

A segítégkérés útjai gyermekkorban

Gyermeke evészavarokban való érintettsége esetén az alábbi lehetőségeket mérlegelheti. A 2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1 alapján.

Testi kivizsgálás

Az első konzultáció során részletes fizikális vizsgálat (belgyógyászati és neurológiai), vérnyomásmérés, EKG és laboratóriumi vizsgálatok elvégzése elengedhetetlen. A további szomatikus vizsgálatokra is szükség van, hogy minél hamarabb kizárjuk a fogyáshoz vezető esetleges szervi okokat. A sürgősségi paraméterek figyelembevételével a kockázatbecslés is alapvető fontosságú.

  • Rutin gyermekorvosi vizsgálat: Általános egészségi állapot felmérése.
  • Pulzusmérés
  • Vérnyomás és testhőmérséklet mérése
  • Malnutríció tüneteinek regisztrálása: Táplálkozási hiányállapotok jeleinek dokumentálása.
  • EKG-vizsgálat: Szív elektromos aktivitásának nyomon követése.
  • Laboratóriumi vizsgálatok:
    • Elektrolitok: nátrium, kálium, klorid
    • Ásványi anyagok: kalcium, magnézium, foszfát
    • Metabolikus paraméterek: éhgyomri vércukor, vas
    • Fehérjék: összfehérje, albumin
    • Vesefunkció: kreatinin, karbamid
    • Lipidprofil: koleszterin, HDL-koleszterin, triglicerid
    • Enzimek: LDH, GOT, GPT, GGT
    • Gyulladásos markerek: CRP
    • Pajzsmirigyhormonok: TSH, T3, T4
    • Endokrin paraméterek: reggeli kortizol, menstruáció megjelenése után FSH, LH, ösztradiol
  • Képalkotó vizsgálatok:
    • Mellkasröntgen-felvétel
    • Hasi ultrahang-vizsgálat
    • Lányok esetében kismedencei ultrahang

Ezek a vizsgálatok segítenek azonosítani a háttérben álló szomatikus betegségeket és szövődményeket, valamint a testsúlycsökkenés lehetséges okait.

(Forrás: 2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1)

Diagnózis és első interjú

Az evészavar diagnózisának felállítása ideális esetben gyermekpszichiátriai szakértelmet igényel. Amennyiben gyermekpszichiáter nem áll rendelkezésre, a diagnózis felállítása háziorvos, gyermekgyógyász és pszichológus együttműködésével is lehetséges.

Az első találkozáson lehetőség szerint ajánlott mindkét szülő részvétele. Amennyiben ez nem lehetséges, legalább egy szülő jelenléte elengedhetetlen.

(Forrás: 2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1)

Ambuláns ellátás

Első választandó kezelési formaként az ambuláns kezelés javasolt, kivéve, ha szomatikus vagy pszichiátriai szempontból veszélyeztető állapot áll fenn.

Az ambuláns gondozást gyermekpszichiátriai ellátás elérhetetlensége esetén végezheti orvosi szempontból a házi gyermekorvos, terápiás szempontból pszichológus. Fontos, hogy a két szakember konzultáljon egymással, állapodjanak meg abban, hogy a súlykontroll, illetve a táplálkozási magatartás követése melyikük kompetenciája.

A testi állapot figyelmen kívül hagyása, valamint csupán a pszichoterápiára összpontosító, elhúzódó intervenciók a pszichológus részéről potenciális veszélyt jelentenek a beteg számára.

Az osztályos felvételt az ambuláns terápia sikertelensége, elakadása indokolhatja. Mérlegelni kell a kórházi felvételt, ha a családi együttélés súlyosan zavart, illetve ha a beteg állapotának javítása ambulánsterápiával nem megoldható, például messze lakik.

(Forrás: Vetró & Pászthy, 2020)

Kórházi fekvőbeteg-ellátás

Szomatikus és/vagy pszichiátriai sürgősség esetén azonnali kórházi felvétel indokolt. Súlyos állapot esetén a hiányzó betegségbelátás miatt sokszor sajnos nem támaszkodhatunk a beteg beleegyezésére. Azonban a szomatikus és/vagy pszichiátriai sürgősség ugyanúgy sürgősségi felvétel indikációját jelenti, mint pl. egy szuicid krízis (önmagára veszélyeztető állapot) (2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1).

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (ÁNTSZ jogutódja) oldalán ellenőrizheti a járóbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségét.

Pszichiátriai sürgősség esetén gyermekpszichiátriai osztályon történő elhelyezés az elsődleges. Szomatikus sürgősség esetén a területileg illetékes gyermekgyógyászati, szükség esetén intenzívosztályos felvétel javasolt a testsúly stabilizálása céljából, ehhez a területileg illetékes gyermekpszichiátriai osztály vagy ambulancia konzultációs hátteret biztosít.

(Forrás: 2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1)

Magánellátás

Az ellátók kompetenciája

Ideális esetben a pszichés vezetést evészavar terápiában jártas gyermekpszichiáter szakorvos, klinikai szakpszichológus (pszichoterápiás végzettséggel) vagy pszichoterapeuta szakorvos végezze.

A fenti végzettségekkel még nem rendelkező (többnyire képzésben lévő) szakemberek mindenképp szupervízió igénybevétele mellett dolgozzanak.

A családterápiát végző szakemberek közül legalább az egyik legyen pszichológus vagy pszichiáter.

A terápia formája

A család bevonása a lehető legnagyobb mértékben lényeges az evészavarok kezelésében. A családterápia fiatal, tizenéves evészavaros betegek kezelésében a leginkább ajánlott módszer. Ha a szülők nem érhetőek el, akkor természetesen egyéni terápia, vagy csoportterápia lehet célravezető. 

A magyarországi gyakorlatban az integratív terápiás megközelítés bizonyul a leghatékonyabbnak. Ez magában foglalja az egyéni, család- és csoportterápiát, valamint a különböző pszichoterápiás módszerek integrálását és a betegségspecifikus megközelítéseket.

(Források: Túry, Szumska, Pászthy & Purebl, 2017; 2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1)

Pszichoedukáció

Pszichoedukáció

A pszichoedukáció olyan módszereket foglal magában, amelyek információnyújtásra és oktatásra épülnek. Ennek révén a betegek és hozzátartozóik megismerhetik a betegséget, ami elősegíti a betegek jobb motivációját és együttműködését, valamint javulást eredményez a családdal való kapcsolatokban. A pszichoedukáció kiegészítheti a pszichoterápiás beavatkozásokat, de enyhébb esetekben önállóan is jelentős segítséget nyújthat.

Pszichoedukációs tartalmainkért keresse fel az Evészavarokról Instagram-oldalát, Facebook-oldalát, illetve blogunkat.

Hozzátartozóknak szóló edukációs előadás-sorozatunkról itt tudhat meg többet.

Az Evészavarokról csapatának ajánlásai:

  • Gersei Csenge Instagram-oldala
  • A Csak ha érdekel podcast Leindler Milánnal

Önsegítés

Az önsegítés módszere egyre szélesebb körben terjed. Jellemzően csoportos formában valósul meg, de léteznek egyéni használatra szánt önsegítő útmutatók is. Ezekben a könyvekben jól kidolgozott programok találhatók, amelyeket a betegek önállóan, otthoni környezetben is alkalmazhatnak.

  • A tiszta önsegítés azt jelenti, hogy a betegek kizárólag önmagukra vagy sorstársaikra támaszkodnak, szaksegítség igénybevétele nélkül. Evészavarból gyógyulóknak és gyógyultaknak szól az Evészavarokról csapatának Önsegítő Csoportja, amely Magyarország egyetlen olyan tiszta önsegítő csoportja, amely a Belvárosi Evészavar Műhely támogatásával és szakmai tanácsadás mellett működik.
  • Vezetett önsegítés esetén  valamilyen szakmai támogatás is rendelkezésre áll. A vezetett önsegítés elvén működik a Semmelweis Egyetem által kialakított JÓL(L)ESZÜNK online önsegítő program.

Az Evészavarokról csapata által ajánlott önsegítő kiadványok:

  • Dr. Túry Ferenc: Anorexia, bulimia. Önsegítő és családsegítő kalauz – Anorexiában és bulimiában érintett személyeknek és családjaiknak ajánlom
  • P.J. Cooper: Farkaséhség (Fordította Dr. Túry Ferenc) – Bulimiában érintett személyeknek és hozzátartozóiknak ajánlom

Az önsegítés nem helyettesítheti a pszichológiai tanácsadást és pszichoterápiát. Az önsegítő csoportok nem tekinthetőek csoportterápiának, hiszen nem terápiás eszközökkel dolgoznak.

Hozzátartozóknak

Leindler Milán pszichológus, egyetemi oktató és Gersei Csenge sajátélményű pszichológus rendszeresen szerveznek hozzátartozókat támogató csoportalkalmakat. További információkért látogasson el Milán és Csenge szakmai oldalára.

Felhasznált irodalom

  • American Psychiatric Association. (2013). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th ed.). 
  • Babusa, B. & Túry, F. (2010). Izomdiszmorfia. In Zs. Demetrovics & B. Kun (Eds.), Az addiktológia alapjai IV. Viselkedési függőségek (pp. 481–499). Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.
  • Babusa, B. (2011). Az izomdiszmorfia terápiás lehetőségei. In F. Túry & B. Pászthy (Eds.), Az evészavarok pszichoterápiájának aktuális kérdései (pp. 115–126). Budapest, Semmelweis Kiadó.
  • Cooper, P. J. (1994). Farkaséhség: bulimia: Miért betegség a kórosan fokozott étvágy?; Hogyan szabályozhatjuk csillapíthatatlan éhségünket?; Útmutató a gyógyuláshoz. Springer Hungarica. (Fordította: Túry Ferenc)
  • Dalle Grave, R. (2011). Eating disorders: progress and challenges. European Journal of Internal Medicine, 22(2), 153-160.
  • Demetrovics, Z., & Kurimay, T. (2008). Exercise addiction: a literature review. Psychiatria Hungarica, 23(2), 129-141.
  • Demetrovics Orsolya ARFID-honlapja: https://www.arfid.demetrovics.hu/
  • Géczy, A. (2018). Az evés pszichopatológiája és az evészavarok kezelésének pszichoterápiás lehetőségei. Akadémiai Kiadó.
  • Kass, A. E., Kolko, R. P., & Wilfley, D. E. (2013). Psychological treatments for eating disorders. Current Opinion in Psychiatry, 26(6), 549-555.
  • Kohlné Papp, I., Szumska, I., & Túry, F. (2015). A falászavar (binge eating disorder) kezelése–irodalmi áttekintés. Psychiatria Hungarica, 30(3), 268-277.
  • National Guideline Alliance (UK). (2017). Eating Disorders: Recognition and Treatment. National Institute for Health and Care Excellence (NICE).
  • Pászthy, B., Ábrahám, I., Törzsök- Sonnevend, M., Szabó, J., Császár-Nagy, N., Németh, A., Balla, Gy., Póta, Gy., Bábiné Szottfried, G., & Henter, I. (2020). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a gyermek- és serdülőkori evészavarok ellátásáról. (2020. EüK. 7. szám EMMI szakmai irányelv 1)
  • Réthelyi, J. (2020). Pszichiátria jegyzet orvostanhallgatóknak (3. bőv. Kiadás). Oriold és Társai.
  • Terry, A., Szabo, A., & Griffiths, M. (2004). The exercise addiction inventory: A new brief screening tool. Addiction Research & Theory, 12(5), 489-499.
  • Tringer, L. (2019). A pszichiátria tankönyve (5. átdolg. kiad.). Semmelweis Kiadó.
  • Túry, F. (2005). Anorexia, bulimia: Önsegítő és családsegítő kalauz. Print X Budavár Kiadó.
  • Túry, F., & Gyányi, A. (2007). Testzsírfóbia: A modern evészavarok egyike: a testépítő típusú evészavar= Body fat phobia. A modern form of disordered eating: the eating disorder body builder type. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8(3), 203-210.
  • Túry, F., Lukács, L., Babusa, B., & Pászthy, B. (2008). Testépítés és testképzavarok – különös tekintettel a férfiakra. In F. Túry & B. Pászthy (Eds.), Evészavarok és testképzavarok (pp. 79–92). Budapest, ProDie.
  • Túry, F., & Pászthy, B. (2011). Az evészavarok pszichoterápiájának aktuális kérdései. Semmelweis Kiadó.
  • Túry, F., Szumska, I., Pászthy, B., Purebl, Gy. (2017). Irányelvek és ajánlások az evészavarok kezelésében. Psychiatria Hungarica, 32(4).
  • Túry F. (2021). Evészavarok. In: Németh A., Füredi J., Lazáry J., Somlai Zs. szerk.: A pszichiátria magyar kézikönyve. 6. kiadás. Medicina, Budapest, 2021, 227-344. old.
  • Vetró, Á., & Pászthy, B. (2020). Gyakori gyermek- és ifjúságpszichiátriai kórképek diagnosztikai és terápiás javaslatainak gyűjteménye. (Á. Vetró & B. Pászthy, Eds.). Budapest: Állami Egészségügyi Ellátó Központ.

Szeretnénk kifejezni köszönetünket az  evészavarok kiváló hazai szakértőinek, akik több évtizedes kutatói és gyakorló terapeuta munkájuk révén részletes és modern iránymutatásokat dolgoztak ki, ezzel megalapozva az evészavarok ellátásának hazai rendszerét.