Felépülhetsz

Mindent sötétebben éltem meg. A világban nem csak magam, mindenkit szenvedni láttam. Szenvedő emberek, akiken még csak segíteni sem lehet. Kilátástalanság. Nem tetszett, hogy a világ az, ami. Úgy éreztem, átvágtak, nem erről volt szó. Mérges voltam, fáztam, folyton féltem, mindenkiben az ellenséget láttam, sírtam, fájt létezni. Csak az anorexia volt. Semmi cél. Semmi jövőkép. Hihetetlen, hogy mégis mennyi elvárásom volt magammal szemben, és hogy mennyi mindent végicsináltam. Teljesíteni akartam, ahol csak lehetett. Nem vettem tudomásul, hogy fejben kellene megoldanom a dolgaimat, mert semmilyen külső sikerélmény nem fog véget vetni ennek.

Az evészavar az egész énedet képes felemészteni. Elveszi a lényedet, a lényegedet. Ne teljesíts, ne teszteld magad, meddig tudsz elmenni. Az ember többet bír, mint hinnénk. De nem ilyen kísérletekre kaptuk az életet. Szerezd vissza önmagad. Az iskolai dolgozatok, nyelvvizsgák, felvételik, diplomák, utazások, karrier… utána jönnek. És semmit nem érnek, ha közben csak félig élsz.
FELÉPÜLHETSZ!
És az élet megtelik élettel.

Tűzkő bora